Egyre többen panaszkodnak, a konzulensekre. Egyre többen tapasztalják azt, hogy a konzulens tanár nem segíti a munkájukat, nem lendít az írás folyamatán, hanem hátráltatja a munkát.

Az egyik probléma, hogy nem lehet utolérni a konzulenst

Gyakori probléma, hogy a konzulens nem válaszol a levelekre, ha mégis megteszi, akkor heteket kell rá várni, közben pedig megy az idő, közeledik a leadás napja. Több esetet ismerek, amikor a konzulens hanyagsága miatt a szakdolgozatíró nem tudta leadni a dolgozatát, ami fél év csúszást jelent és sokszor nem kevés pénzt is.

Ne juss el idáig!  Ok, de mit tegyek? - kérdezitek sokan.

Először is bármikor jelezheted a TO-n, hogy a konzulensed nem kommunikál, másfelől bármikor le is cserélheted. Ne félj ettől. A konzulens pénzt kap azért, hogy segítse a munkádat, ergo kutya kötelessége válaszolni neked, fogadni téged. Ha nem teszi, akkor keress mást!

Ha megtartanád, mert ilyen-olyan oknál fogva nem akarsz konfrontálódni, akkor fontos, hogy ne csak levelet írj, keresd telefonon, keresd személyesen. Ha egyik formában sem sikerül kommunikálni vele, akkor se add fel. Te csak szorgosan küldd neki a  dolgozatodat ahogy haladsz vele és mindig őrizd meg a levelet. Amennyiben a határidő közeledtével még mindig nem sikerült megbeszélned vele a dolgozatodat, azaz nem látta, akkor nyomtasd ki az összes levelet amit küldtél neki. Írd le azt is, hogy mikor kerested telefonon, személyesen, hány levelet és mikor írtál neki. Ezt is nyomtasd ki, a dolgozatoddal együtt, majd sétálj be a TO-ra és kérd, hogy hivatalosan vegyék át a csomagot.

Na ezek után már nyugodt szívvel leadhatod a dolgozatodat, függetlenül attól, hogy nem volt meg a hivatalos háromszori konzultáció.

A másik probléma, hogy túlbuzgó a konzulens

Némelyik tanárnak semmi nem jó, újabb és újabb ötlettel áll elő, újra és újra átíratja a dolgozatot. Hihető, hogy csupán jó szándékból, na de erre mondom én azt, hogy ha ennyire tetszik neki a téma, akkor írjon ő maga egy tanulmányt! A szakdolgozót meg hagyja érvényesülni. 

Persze itt nem arról van szó, amikor tényleg katasztrófa a dolgozat és az írónak lövése sincs a témáról. Azokról az esetekről beszélek, amikor egy téma iránt érdeklődő szakdolgozó, jól felépítettet dolgozatát veri szét a konzulens újra, újra és újra.

Mit kezdj az ilyen konzulenssel? Vedd fel a kesztyűt!

Állj ki magadért, az elképzeléseidért, a dolgozatodért. Igen, a dolgozatot sokszor már menet közben meg kell védened. Mondj bátran nemet! Ez a dolgozat a tiéd és nem a konzulensé, te írod és nem ő. Udvariasan köszönd meg az ötleteit és mondd neki, hogy meggondolod, figyelembe veszed a munkád során, de ha nagyon ellentétes a te elképzeléseddel, akkor ne építsd be az anyagba. Ha szóba kerül a következő alkalommal, akkor magyarázd el neki, hogy mit és miért írtál, mi volt a célod, mit értél el... pont úgy, mintha már a védésen lennél. Tapasztalatból mondom, hogy a többség meggyőzhető, ha te határozott vagy és kitartasz a saját elképzelésed mellett.

Szerző: Anna megírja  2013.04.30. 23:25 Szólj hozzá!

Mi az a plágium?

Az idegen szó jelentése a szótár szerint: idegen szellemi alkotás, részbeni illetve teljes eltulajdonítása; idegen műnek, műrészletnek saját névvel való közlése. A meghatározás annyira egyértelmű, hogy nem kell magyarázni. 

"Mivel a tudomány azon alapul, hogy egymás gondolatait mérlegre tesszük, és a többet idézett szerző számít nagyobb tudósnak (nincs más mérce), ezért elengedhetetlen a korrekt idézés! Az idézés elmulasztása olyan mint a lopás. Plágium tehát, ha valaki szó szerint kimásol egy szakfolyóiratból egy cikket, ráírja a nevét és saját dolgozatként beadja. Szintén plágium, ha valaki “saját” dolgozatot ír, ám abba mondatrészeket, egész mondatokat, bekezdéseket emel be más szövegekből, anélkül, hogy ezt idézőjellel és hivatkozással jelezné.

Lehet és kell is mások gondolatait ismerni és felhasználni, de nem lehet őket sajátunkként feltüntetni. Egy dolgozatban pedig minden olyan gondolatról, amely mögött nem áll hivatkozás, a dolgozat szerzője - implicit módon - azt állítja, hogy az az ő saját, eredeti gondolata."

A parafázis  - a felhasználni kívánt mű, műrészlet azaz más szerző írásának átfogalmazása - nem azt jelenti, hogy az adott szövegben néhány szót szinonimával helyettesítesz, vagy felcseréled a mondatokat.

A korrekt parafázisban a szöveg csak alapul szolgál a saját gondolataid kifejtésére, teljesen másként fogalmazod meg az adott elméletet, fogalmat, stb. és természetesen, utalsz rá, jelölöd, hogy honnan származik az eredeti gondolat.

Minden esetben jelölni kell a dolgozatban:

Más szerzőktől vett véleményt, gondolatot, fogalmat, elméletet, adatot, stb.: akkor is, ha azt szó szerint idézzük (ekkor idézőjelbe kell tenni), akkor is ha átfogalmazva (ekkor elég a név és az évszám).

Ne engedj a plágium csábításának...

...mert a  plágiumot a gyakorlott konzulens azonnal kiszúrja, hiszen a másolt szöveg egyszerűen kilóg dolgozatból, aminek az az egyszerű oka, hogy egészen másként fogalmaz egy diák és másként egy neves kutató. Ha esetleg sikerülne a konzulenst megtéveszteni akkor sem érdemes engedni a plágium csábításának, mert az iskolák kitűnő plágiumszűrő szoftverekkel rendelkeznek így azonnal tetten érnek ha szöveget loptál, aminek az a következménye, hogy automatikusan elégtelenre értékelnek a dolgozatodat és kénytelen leszel az iskola fegyelmi bizottsága elé állni és abban az évben már biztosan nem kapsz diplomát.

Hogyan kell szabályosan hivatkozni?

Mindig úgy, ahogy az iskola szakdolgozati útmutatójában vagy a vizsgaszabályzatban a szakdolgozatra vonatkozó fejezetben leírták. Ezt alaposan olvasd át és alkalmazd a leírtakat, mert mindig az az irányadó. Amennyiben a te iskolád szabályzata erre nem tér ki részletesen...

...segítségedre lehetnek az alábbi művek:

Umberto Eco (2005): Hogyan írjunk szakdolgozatot, Kairosz Kiadó, Bp.

Majros Pál (2003): A kutatásmódszertan avagy hogyan írjunk, könnyen, gyorsan diplomamunkát, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

Majoros Pál (2011): Tanácsok, tippek, trükkök nem csak szakdolgozatíróknak, avagy a kutatásmódszertan alapjai, Perfekt Kiadó, Bp.

Gyurgyák János (1996): Szerkesztők és szerzők kézikönyve, Osiris Kiadó, Bp.

 

 

Forrás:

http://www.indiana.edu/~wts/wts/plagiarism.html#original 

http://www.maya.btk.pte.hu/kom/b/data/plagium.rtf

 

Ha  még mind lenne kérdésed szívesen segítünk: 

annamegirja.hu

info@annamegirja.hu

 

 

Szerző: Anna megírja  2013.04.30. 23:09 komment

Címkék: plágium szakdolgozatírás szakdolgozatíráshoz segítség parafázis idézés szabályai annamegirja

Számos mű jelent meg abból a célból, hogy segítséget, útmutatást adjon a szakdolgozók számára, ezek mint könnyen beszerezhetők a könyvtárakban, könyvesboltokban, antikváriumokban. Határozottan javaslom használatukat, amennyiben magad írod meg a szakdolgozatodat.

A teljesség igénye nélkül javaslok néhányat, melyek szerintem a leghasznosabbak.

  • Eco, Umberto (1991): Hogyan írjunk szakdolgozatot?, Gondolat Kiadó, Bp.
  • Gyurgyák János (1996): Szerkesztők és szerzők kézikönyve, Osiris Kiadó, Bp.
  • Havasréti József (2006): Tudományos írásmű, Bölcsész Konzorcium, Bp.
  • Majoros Pál dr. (1997): Kutatásmódszertan, avagy hogyan írjunk könnyen gyorsan jó diplomamunkát?, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
  • Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felsőfokon, Kossuth Kiadó, Bp.

 

http://annamegirja.hu / info@annamegirja.hu

 

Szerző: Anna megírja  2012.06.04. 23:23 Szólj hozzá!

Címkék: szakdolgozat szakdolgozatíráshoz segítség

A szakdolgozat eredetileg a tudományos pályára felkészítő egyetemi oktatásban résztvevő leendő tudósok írásbeli munkája volt. Ezzel a dolgozattal adtak számot arról, hogy addigi tanulmányaik alapján képesek önálló kutatás végzésére. A szakdolgozat volt az egyetemi tanulmányaiknak a befejezése és egyben az önálló kutatói pályájuk kezdete.

A helyzet sok éve megváltozott, hiszen a felsőoktatásban tanulók, az ott diplomát szerzők csak elenyésző része szándékozik tudományos pályára lépni, ezért a szakdolgozat funkciója megváltozott. Mára a szakképzettségnek megfelelő, szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat megoldásává vált, amelynek elkészítésével a hallgató azt bizonyítja, hogy a tananyagon túl, a szakirodalomban is jártassá vált és az elsajátított ismeretanyagot képes a gyakorlatban alkalmazni, azaz önálló munkát végezni.

A szakdolgozat eredetileg egy új, érdekes és releváns tudományos probléma megoldásának ismertetése volt tudományos eszközökkel. Ma is elvárás a hallgatókkal szemben, hogy tudományos művet alkossanak még akkor is ha a tudományosság az esetek többségében csak látszat formájában van jelen a művekben, mégis úgy teszünk mintha...

A szakdolgozat témáját ideális esetben te magad, esetleg konzulensi segítséggel választod meg de gyakori, hogy kapod azt, és ha megvan a téma, kezdődhet a munka.

 

Olvasd el a témaszűkítés, címválasztás bejegyzésemet is.

Ha egyéb segítségre van szükséged olvass tovább, vagy keress meg itt: info@annamegirja.hu / http://annamegirja.hu

 

 

Szerző: Anna megírja  2012.06.04. 22:34 Szólj hozzá!

Címkék: kutatás szakdolgozat témaválasztás szakdolgozatírás záródolgozat szakdolgozat készítés

Két módon választhatsz konzulenst:

1. lecsapsz az iskolád közismerten jó konzulens tanárainak egyikére és olyan témát választasz, ami az ő területe

2. kiválasztod a számodra kedves témát és ehhez keresel egy jó konzulenst 

Milyen a jó konzulens?

A jó konzulens első ismérve, hogy együttműködő. A jó konzulenst ha keresed, megtalálod, ha írsz neki hamar válaszol, ha telefonálsz utoléred, ha találkozni szeretnél vele, akkor időpontot ad. A jó konzulens figyel rád, számon kér de közben partnerként tekint rád. Ért a témádhoz, segít, támogat, nem akadályoz, hanem előre lendít, nem mondja meg, hogy mit írj csak tanácsot ad. Nem elveszi, hanem hozzáadja az értéket a dolgozatodhoz, mindezt úgy, hogy közben nem bosszankodsz, hanem tanulsz tőle és úgy terelget, hogy magad találod meg a kérdéseidre a válaszokat. Sajnos az ilyen tanár ritka de ha sikerül kifognod fél siker.

Milyen konzulensre nincs szükséged?

Akit nem tudsz utoléri, aki nem válaszol a leveleidre, aki olyan elfoglalt, hogy a telefont se veszi fel, akivel képtelenség találkozni. Arra sincs szükséged, hogy a konzulensed csak kritizáljon miközben nincs javaslata, nemkell, hogy akadályozzon és csak bosszúságot okozzon. Ha te konzulensed ilyen cseréld le. Azt is, aki megmondja, hogy mit írj, aki átíratja a majdnem kész dolgozatodat és csak az megfelelő, amit ő mond.

Ez a te munkád, a te dolgozatod, a te gondolataidat kell tükröznie és ne az övét. Ilyenkor óhatatlanul felmerül benned az a gyanú, hogy helyette dolgozol, hogy a saját kutatásába, doktorijába, publikációjába akarja majd felhasználni a dolgozatodat... és valószínűleg igazad is van. Tehát ha úgy érzed, hogy a konzlensed csak akadékoskodik, akkor az úgy is van, ezért ha nem vagy elégedett vele, akkor jelezd a tanulmányi osztályon - mert jogod van hozzá - és kérj konzulens cserét.

 

Ha egyéb segítségre is szükséged van, olvasd a blogot és a honlapot www.annamegirja.hu vagy keress bátran info@annamegirja.hu

Szerző: Anna megírja  2012.03.14. 16:04 2 komment

Címkék: konzultáció szakdolgozatírás konzulens

Miért kell a jót téma?

Lehet, hogy ezt most még nem érzed, de a szakdolgozatod remek lehetőséget nyújt akár a karrierépítésben is, mert egy jó kutatási téma jól mutat majd az önéletrajzodban is. Amikor még csak egy megoldásra váró hatalmas feladatnak érzed, a szakdolgozatírást valószínűleg az sem jut eszedbe, hogy a munka során nagyon hasznos kapcsolatokra tehetsz szert, ami szintén nagy érték, hiszen a legnagyobb vagyon manapság a kapcsolati tőke. A szakdolgozatod készítése továbbá különböző készségfejlesztésre is alkalmas (pl. problémamegoldás, fókuszálás, kérdésfelvetés, érvelés, a gondolatok logikus felépítésének képessége), melyeket a leendő munkád során (legyen az majd bármi) szintén hasznosítani tudsz. 

Összességében tehát a szakdolgozat elkészítése a tanulmányaid egyik leghasznosabb feladata a jövőd szempontjából és bár ezt sem tudod, minderre a sok utált házi dolgozatírása közben készülsz fel. Fontos tehát, ha van rá módod akkor olyan témát válassz, aminek később is hasznát veszed.

Hogyan válaszd ki a számtalan lehetőség közül a neked valót?

Biztosan volt az évek alatt olyan tantárgy, amit szerettél, amit valamiért érdekesnek találtál, amiről úgy vélted, hogy a későbbiekben még foglalkozni szeretnél vele, esetleg még tanulnád. Szedd elő a régi jegyzeteket, könyveket, dolgozatokat és olvasd át mindet, közben pedig azt figyeld, hogy mi fog meg bennük, mi az, ami még mindig érdekes számodra és szívesen töltenéd vele a következő heteket.

Vedd számításba a tantárgyat tanító tanárt is, ha jóban voltál vele, akkor jó lesz konzulensnek is, azaz könnyű lesz együtt dolgozni vele. Ez fontos!

Gondolj arra is, hogy melyek a szakterület legvitatottabb kérdései, mi éppen a szakma aktualitása, vannak-e új kérdések. Erről érdemes megkérdezned a konzulensed és akár egy szakembert is (ennek nyilván utána kell járnod de érdemes). Arra azonban figyelj, hogy ne legyen túl előremutató a téma, vagy túl nagy újdonság, mert ahhoz nem találsz szakirodalmat, márpedig a jó téma egyik ismérve, hogy van hozzá irodalom.

Ne ess a másik nagy hibába sem, azaz ne válassz olyan témát, ami lerágott csont!

Még valami, óvatosan válassz olyan témák közül is, melyek, saját kutatást igényelnek, mert nem biztos, lesz rá lehetőséged, bár a kutatás sokkal egyszerűbb, mint hinnéd. Ehhez tudok neked segítséget nyújtani, az Így készítsd a kutatási terved című írásommal.

A lényeg!

  1. Hagyj időt magadnak a témaválasztásra (olvass, olvass, olvass, gyűjts információkat, beszélgess, érdeklődj), mert ettől függ a dolgozatod eredményessége.
  2. Csak olyan témát válassz, ami érdekel, amihez kedved van, amivel szívesen foglalkozol és amihez van elegendő és hozzáférhető szakirodalom és amiből a későbbiekben a legtöbbet profitálhatsz.

Ne feledd, hogy a témádtól függ, hogy mennyire lesz sikeres a kész dolgozat!

Ha további segítségre van szükséged (vázlatírás, kutatási terv, forráskutatás, bevezető és absztraktírás, stb.) keress itt: http://www.annamegirja.hu/ vagy itt info@annamegirja.hu

Szerző: Anna megírja  2011.08.10. 18:50 Szólj hozzá!

Címkék: szakdolgozat témaválasztás

A szakdolgozatod címének megválasztása közel sem olyan egyszerű feladat, mint azt elsőre gondolnád. Ennek oka, hogy a munka elején még nem biztos, hogy pontosan tudod, hogy mire fogod majd kihegyezni a választott témád, ezért javaslom, hogy első körben csak munkacímet adj a dolgozatnak, amit majd a végén pontosítasz.

A dolgozat címét sokan keverik a választott témával, pedig a kettő nem szinonímája egymásnak.

A téma egy tág terület, ami csak megjelöli, hogy miről fogsz írni. A konzulensek azért adnak csak témalistát - és válaszhatja ugyanazt egyszerre akár több hallgató is - mert azt szűkítés után, mindenki a választott problémára fókuszálva dolgoza ki, így ugyanaz a téma mindenki tollából egyedi lesz. Tehát szűkíted a témát egy adott problémára, területre, célcsoportra vagy időre, ami alapján már címet is könnyen adsz diplomamunkádnak.

 

Példa:

A konzulens témalistájáról kiválasztod az alábbi témát: Munkanélküliség Magyarországon. Elsőre könnyűnek tűnik, hiszen irodalom van hozzá bőven. A gond csak az, hogy ez akkora és átfogó megjelölése a témának, hogy erről még mindig könyveket lehet írni. Szűkítened kell hát minimum egy intervallumra. Ha tudod, hogy mely időszakaszt akarod vizsgálni, akkor ennél már sokkal jobban behatárolt, ha azt írod, hogy mondjuk Munkanélküliség Magyarországon a rendszerváltozás után. Időben ugyan  már konkrétabb de még mindig túl nagy falat egy szakdolgozathoz, ezért tovább kell szűkítened pl. egy célcsoportra.

A magyarországi diplomás munkanélküliek helyzete a rendszerváltozás után. Ez már egy jó megközelítés és valódi cím de még mindig nem az igazi. A rendszerváltozás óta eltelt 21 év és a munkanélküliség alakulását ezernyi dolog befolyásolta, ezért még specifikusabbá, érdekesebbé és egyben aktuálisabbá kell tenned, esetleg így:

A diplomás munkanélküliség Magyarországon - a hazai gazdaság átalakulása és a munkaerő-piacot érintő felsőoktatási expanzió összefüggései. Ez már megfelelő, mert megtartottad a munkanélküliséget, mint eredeti témát de a gazdaságot munkaerő-piaci szempontból vizsgálod, a felsőoktatási expanzióval való összefüggésben, aminek eredménye a rohamosan emelkedő diplomás munkanélküliek száma, amitől a témád már igazán izgalmas lesz.

Érted már?

A lényeg, hogy a szakdolgozatod címét úgy kell tömören megfogalmaznod, hogy egyértelműen kifejezze annak tartalmat ha ez nem sikerül, akkor alcímmel pontosíthatod. Alcímet azonban csak akkor adj, ha a főcím úgynevezett beszélő cím, vagy nem fedi teljesen a mű tartalmát.

 

További segítséget találsz a blogban, de kereshetsz itt: http://annamegirja.hu vagy itt: info@annamegirja.hu

Szerző: Anna megírja  2011.08.08. 18:31 Szólj hozzá!

Címkék: szakdolgozat címválasztás témaszűkítés

süti beállítások módosítása