Miért szükséges a szakdolgozatba kutatás / önálló munka?

Nem szükséges, lehet kiváló a dolgozatod kutatás nélkül is, de ma már szinte minden konzulens elvárja akkor is, ha nem tanultál kutatásmódszertant, akkor is, ha az egész áltudományos és az eredmények előre tudhatok és sem a szakma, sem a dolgozatod szempontjából nincs jelentősége.

Miért legyen mégis kutatás a dolgozatodban?

1. Mert neked is hasznos lehet.
2. Mert nagyon jól jön, ha döcög az elmélet. Egy 15-20 kérdéses kérdőív elemzése ugyanis kitesz a dolgozatodból ugyanennyi oldalt!
3. Mert ezzel eleget teszel az önálló munka és önálló vélemény alkotás követelményének (sok dolgozatot dobnak vissza ennek hiánya miatt), továbbá elnyered a konzulensed jó indulatát, ami szintén lényeges.

Fontos! Ha nincs rá időd, lehetőséged, ha nincs jó ötleted, ha nem tudod, hogy melyik módszer a legmegfelelőbb, ha nem is tanultál kutatásmódszertant, akkor inkább hagyd ki.

A kutatás kiválasztása

Már a vázlat írásakor gondolj a kutatásra. Mielőtt összeállítod a vázlatot, át kell olvasod a szakirodalmat, de közben figyelj, mert a dolgozat felépítésén túl, kutatási ötletet kell nyerned belőle. Az is jó, ha fordítva csinálod. Már megvan a jó kutatási ötleted, így már csak az elméleti részhez kell forrás után nézned.

Az  „Önálló primer kutatás” fejezet felépítése

Ez a fejezet általában az utolsó az összegzés előtt. Ha tartod az „ötös szabályt” akkor ez a dolgozat negyedik vagy ötödik fejezete. Tegyük fel, hogy ez a dolgozatod ötödik fejezete:

5. Önálló primer kutatás / Önálló vizsgálat/ Kutatás xxx témában
(iskola/konzulens függő, hogy ennek a fejezetnek milyen címet kell adni)

     5.1 A kutatás célja, módszere és eszköze
(a módszer és az eszköz bemutatás lehet külön alfejezet)

     5.2 A hipotézisek
(kettő, három, de maximum öt)

      5.3 Kutatási eredmények bemutatása
            5.2.1 A minta
            5.2.1 Az eredmények
            5.3 Hipotézisvizsgálat, összegzés
(itt veted össze a primer és a szekunder kutatás eredményeit, itt alkotsz saját véleményt és támasztod alá vagy veted el a hipotéziseidet)

      5.4 Javaslat
(ez csak akkor szükséges, ha vannak a témával kapcsolatosan ötleteid. pl. további kutatásra, fejlesztésre stb.)

 
Nézzük részletesen!

A kutatás célja:

Ha nincs célod, nincs kutatás sem. Írj róla. Mit olvastál a szakirodalomban, milyen kép alakult ki benned a témával kapcsolatban és mit szeretnél elérni a kutatásoddal a gyakorlatban. Milyen eredményekre törekszel stb.
„Kutatási célom hogy olyan információkat gyűjtsek, amely révén pontos ismeretekhez juthatok a …. „
Gyakorlatilag itt már meg is fogalmazódnak a hipotéziseid (de ezeket csak később ismerteted).

A kutatási módszert érdemes részletesen bemutatni:

Ne ijedj meg ettől, mert számtalan könyv lehet segítségedre. Szinte bármelyik szociológiai, marketingkutatás módszertani könyv jó lehet neked. Vedd végig a megfelelő részt de  írd át a saját kutatásodra alkalmazva. A neten is találsz ehhez anyagot, a lényeg, hogy ne a forrást jelölnöd kell.

Az eszköz:

Írj a kérdőívedről részletesen. Hány kérdés szerepel benne, milyen típusú kérdéseket fogalmaztál meg (nyitott, zártkérdések, stb.), a kérdőívet milyen módszerrel juttattad el a válaszadókhoz (levélben küldted el, ki tetted webfelületre stb.), hány db volt értékelhetetlen stb. 
 
A minta bemutatása:

Mi alapján választottál, hány elemű a minta (hány főt kérdeztél meg), nemek aránya, korosztály, lakhely, iskolai végzettség stb. Ha jól mutat ezt is kísérheted diagrammal de táblázatba is foglalhatod. Általános elvárás, hogy minimum 50 fős legyen a minta. Egyes elvetemült konzulensek 100 főt kérnek. Ezt soha nem egyszerű megoldani és általában mindenki a rokonait, barátait és ismerőseit, meg azok ismerőseit kérdezi meg, ami nem hiteles forrás és főként nem reprezentatív minta, de hát ez a realitás. Ki mást kérdezhetnél meg? Ebből adódik, hogy a kutatások többsége álkutatás, aminek semmi értelme. Ezt mindenki tudja, mégis elvárás.

Interjúnál 5-8 fő az ajánlott. Az ennél kevesebb az nem eredmény, a több meg egy szakdogába túl sok, mert egy-egy interjút legépelni iszonyú sok idő és terjedelemben is nagyon sok.

A kutatási eredmények bemutatása:

Érdemes és követhetőbb is, ha a kérdések szerint haladsz. Leírod a kérdést, a válasz lehetőségeket és csak utána a kapott válaszokat, melyeketdiagram vagy táblázat formájában szemléltetsz. Fontos tudnod, hogy a grafikonok, diagramok, táblázatok csak akkor kerülhetnek a szövegtörzsbe, ha azokat szövegesen is elemzed. Önmagában „díszítő elemként” nem kerülhet a munkába. Csak és kizárólag akkor válik a szöveg szerves részévé, ha utalsz rá.

Összegzés / hipotézisvizsgálat:

A kutatás végén értékelned kell a választott módszert, elemezned kell a kapott eredményeket, és érdemes összehasonlítani a gyakorlati eredményeket szekunder kutatással (szakirodalomban olvasottak).
Jól mutat, ha a hipotéziseidet is megvizsgálod és konstatálod, hogy azok helytállóak voltak vagy sem. Nagyon jó, ha már előre megvannak, és ezekhez tudod igazítani a kérdéseidet, de meg is fordíthatod a sorrendet és elvégezheted a kutatást, amiből aztán utólag alkotsz néhány hipotézist.  Mindkét eljárás jó megoldás!

Ha egyéb segítségre is szükséged van, akkor olvasd a blogot és a honlapot www.annamegirja.hu vagy keress bátran info@annamegirja.hu